06.09.
Utolsó
napunk Vietnamban mondhatni nyugisan telt. Elrendeztük még a
maradék cuccainkat, amiből viszont kalamajka lett, mivel kevés
helyünk maradt a pakkokban. Dilemmába kerültünk. Mindez persze
este bukott ki, az utolsó pillanatban, nem kis fejfájást okozva,
főleg Áginak.
Este
elmentem a xoi-os hölgyhöz még egy utolsó vacsiért, és
megkértem Phuong nénit, (ez a hivatalos neve, ami annyit tesz:
Főnix) aki igazából nem is igazán néni, mivel 56 éves, hogy
hadd csináljak róla fényképet emlék gyanánt. Kajálás közben
persze mondta, hogy mikor visszamegyek Vietnamba, mindenképp menjek
hozzá enni, ezt én nagy helyesléssel jóvá is hagytam.
Visszaérve
a koliba Quang és a kisebbik fia már az udvaron voltak, mert még
szeretett volna adni nekünk egy kis ajándékot. A kis ajándék
fejenként tíz pólót takart, ami most is, mint az előző
segítségeivel hasonlóan nagylelkűségre mutat.
Az
este nagyon lassan telt, igaz aludni sem aludtunk túl sokat.
Hajnalban még kinn ücsörögtem a folyosón, majd talán egy órát
aludtam, azt is úgy ahogy, a vekker viszont reggel négykor
csörgött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése