Otthoni

05.18.

Közben az időjárás jó két hétig gatyarohasztó meleget produkált, utána viszont olyan égszakadást gerjesztett pillanatok alatt, hogy akit útközben kapott el a vihar, az minden bizonnyal bőrig ázott. Mi szerencsére ebben az időszakban pont házon belül tartózkodtunk szerencsénkre.

Anno, mikor a nagy hurrikánfrász volt Vietnamban, amivel minket beijesztettek, és pont kikerülte a körzetünket, na, az ’úgymond’ most lett pótolva, mert ilyen viharral még nem találkoztam.

Az egy dolog, hogy szakad az eső, ez oké, de az, hogy egy kilométeren belül olyan villámlásokat és dörgéseket produkált az időjárás, hogy majdnem összecsinálja magát az ember, arra már azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon félelmetes. Pluszba olyan viharos szél volt, hogy a boltok elé jól levert és kikötözött táblákat is vitte, illetve az utcában minden fában kárt tett a szél, már tényleg durva. Másnap volt is dolguk rendesen a munkásoknak, akik a fákat igyekeztek megtisztítani.

Közben a szobában előkerült egy újabb négylábú lakótárs, egy aranyos kis gekkó személyében.