Új kedvenc

02.21.

Mivel már kezdtem bepörögni, hogy nem tudok útközben zenét hallgatni, meg különben is, ha majd megyek kirándulni (ha minden igaz áprilisban) nehogy már az legyen, mint visszafele úton Közép-Vietnamból, hogy nem tudok unalmamban mit csinálni.

Így arra a döntésre jutottam, hogy be kell szereznem egy MP3-lejátszót. Már korábban is böngésztem a Media Mart (Media Markt helyi képviselete) honlapját, ahol találtam is lejátszókat, aránylag jó áron. Próbáltam mondjuk itt helyben az utcán található boltoknál MP3-at találni, de sajnálatomra nem volt olyan, amilyent szerettem volna, meg különben sem biztos, hogy kaptam volna a lejátszó mellé garancialevelet, amit ugye a Media Mart-ban automatikusan minden termékhez nyújtanak.

Ezért piacozás és a reggeli elfogyasztása után elindultam gyalog az üzletbe, ami szerencsémre nem a világ végén található. Az utcai forgalom elég jól haladt, amolyan vietnami tempóban.

Megérkezvén az Media-ba, első ránézésre igen nagy kínálat fogadott. A földszinten voltak a szórakoztató és egyéb számítástechnikai kütyük, míg az emeleten pedig a háztartási felszerelések. Mivel engem főleg a számítástechnika és az MP3 érdekelt, így az emeletre nem mentem fel.

Az üzletben nagyon sok kiszolgáló személy volt, az egyiküket pedig megkérdeztem, hogy hol találom a lejátszókat, amiket igen gyorsan meg is mutatott. Mázlim volt, mert pont volt egy 8 GB-os Sony Walkman MP3-lejátszó, aminek igen megörültem, és ráadásul pont még 10 %-os kedvezmény is volt rajta. Miután kiválasztottam, még körbenéztem Tabletek és laptopok terén is. A tabletek közt megnéztem többnek a menürendszerét, azon belül a nyelvi beállításokat, mivel kíváncsi voltam, hogy van-e bennük magyar. És igen, van. Szóval itt is ugyanazokat a márkákat és típusokat lehet kapni, mint otthon, annyi különbséggel, hogy van néhány termék, ami pár ezer forinttal itt olcsóbb.

Visszatérve az MP3-hoz. Fizetéskor már töltötték nekem a garanciaszelvényt, kifizettem a lejátszót, azt nem egyből kaptam meg a csomagot, mert a segítőm még átvitte egy másik pulthoz, természetesen ezt nem tudtam miért csinálja, de nem szólta miatta. Követtem, és vártam egy kicsit, hogy mi lesz. Meglepetésemre a csaj hozott magával egy Walkman válltáskát, először azt gondoltam, hogy biztos valaki azt vette, de nem, amit az én csomagomba rakott. Ennél jobb dolog nem is történhetett volna itt velem.

Annyi volt még, hogy vettem egy másik fülhallgatót az utcánknál az egyik úrnál, ahol úgymond lassan törzsvásárlók leszünk Ágival. Szerencsére volt neki Sony márkájú, amit szeretek. Az MP3-hoz tartozó fülest pedig odaadtam Áginak, mivel ő meg ezt a fajta fülhallgatót preferálja.

Délután a ketyerével szórakoztam, mert raktam fel rá a zenéket, meg közben töltötte is magát a kicsike. Nagy nehezen végre sikerült ráraknom a számokat és következhetett a próba. Azt kell mondjam, veszettül jól szól. Mondjuk nem is várok mást egy Sony-tól.

 

Új tanárok

02.17-02.20.

Mint már említettem, új tanárokat kaptunk.

Hétfőn-szerdán egy tanárnővel vagyunk, cô Trang-gal, míg kedden-csütörtökön Hiến úrral (kiderült, hogy Hiến úr Ágiék csoportját tanította az előző félévben).

Cô Trang-ról annyi derült ki, hogy 34 éves, van 1 fia és 1 lánya, 3 évet töltött kinn Indiában a nagykövetségen (ott tanított). Szigorúbb tanár, mint az előzőek, bár azt nem értem, hogy miért pont az utolsó 4 hónapban kell beerősíteni, mikor az előző tanárokkal is szépen haladtunk az anyaggal és a tankönyv mellett, még más témákat is vettünk. Na, mindegy, ezzel nem tudok mit csinálni.

Szerdán cô Trang óra végén kitalálta, hogy hétfőre mindenki készüljön fel egy témából, amiről tud beszélni kb. 10 percen keresztül.

Hiến úrral kapcsolatban. Róla nem sok mindent tudtunk meg, igaz angolul nem is igazán beszél, de még vietnamiul sem beszélt magáról. Vele az órák elég egyhangúnak ígérkeznek, mivel csak a példafeladatokat vesszük végig, illetve elolvassuk a szövegeket+új szavakat és a szavakkal kell mondatokat alkotnunk. Bár nála annyival jobb, hogy előre lehet készülni, mert a feladatokat otthon is meg tudjuk csinálni.

Szóval így nézett ki az első hét az új tanárokkal.

Újra suli és a bejelentés

02.10-02.16.

Végre kinyitottak a boltok és már kaját is tudtunk venni, igaz még egy kicsit vérszegény volt a felhozatal. Suli már volt a héten, bár a többség nem igen akaródzott bejönni órára.

A héten ért hideg zuhany is (legalábbis nálam igen kiverte a biztosítékot), mivel kiderült, hogy jövő héten tanárváltások lesznek (és nemcsak a mi osztályunkban, ami az előző években nem volt). Mondhatom röpdöstem az örömtől, hogy az utolsó 4 hónapra vadiúj emberekkel kell ismerkedni.

Az az érzésem volt ezzel kapcsolatban, hogy nem lesz úgymond olyan jó világ, mint eddig volt. Ami később számomra sajnos be is igazolódott. Igaz ami igaz, ki az aki örülne annak, hogy azokat a tanárokat, akiket kedvel és jól is tartják az órát, csak úgy hirtelen átrakják egy másik csoportba.

Szerdán, amikor is az utolsó óránk volt cô Thư-vel, végig vettük az anyagot, majd egy kicsit előbb befejeztük és meghívta az osztályt egy kávéra illetve egy teára. Nem voltunk túl sokat a kávézóban, csak körülbelül fél órát, mivel neki is még délután voltak órái, de ez a fajta elköszönés azért jól esett.

Másnap pedig cô Nga-val volt a ténylegesen utolsó óránk, aki meg egy kis keksszel kínált meg minket óra közben, mialatt az anyaggal haladtunk.

Szóval így értek véget cô Thư-vel és cô Nga-val folytatott tanulmányaim.

Szombaton voltam benn a belvárosban, hogy egy kicsit körülnézzek, változott-e valami azóta, hogy nem voltam benn. Azt kell mondjam, igen. Nyílt több új bolt is, illetve benéztem a Trang Tien plázába (ahol még nem voltam), a gazdagok és szépek shopping helyére. Egy kis kíváncsiságból tértem be ide, hogy mégis, mik azok a márkák és termékek, amiket itt árulnak.

Az árak (ismerősömtől megkérdeztem, hogy otthon mégis mennyi az annyi) nagyjából európai árak. Voltak olyan márkanevek, amikről abszolút még csak nem is hallottam, nem mintha olyan gyakran járnék plázázni, meg drága holmikat vásárolni, de ettől függetlenül, azért aránylag tisztában vagyok vele, hogy Európában miket lehet kapni.

Végezetül az időjárásról. Sajnos eléggé elszomorító a helyzet, mivel tetvesül hideg volt. Én nem tartozom a fagyos szentek közé, jól bírom a hideget, de most még én is fáztam, mint a vadászkutya. Ilyen hideg még nem volt, a leghidegebb napnak pedig a keddi ígérkezett. Este volt, hogy leesett a hőmérséklet 3-5 ˚C közé, ami itt már extrém hidegnek számít, és ráadásul napközben is alig volt 10-12 ˚C, sokszor még ez alatt. Hallottunk olyanról, hogy a hegyekben -2 ˚C-ot mértek, ami már tényleg szokatlan. Sajnos ennek az időjárásnak köszönhetően sokan életüket vesztették, illetve nem csak az emberek közt történtek halálesetek, hanem még a nagyobb lábasjószágok közt is, mivel abszolút nincsenek itt felkészülve az ilyen időre.

Ráadásul még csapadék, szél és köd is tetőzte ezt a ’remek’ időt. A suliban így is enyhén szólva viccesen néztem ki öltözékileg, mégpedig a ruhamennyiség miatt (meglátásom szerint): 2 zokni, farmer, ujjatlan póló, hosszú ujjú póló, rövid ujjú póló, 2 pulóver, sál, utcán még rám került a fülvédő a homlokomra meg rákötöttem a kendőm. És még így is volt, hogy fáztam.

Utazás utáni hét

02.04.-02.09.

Az utazás után eléggé kómás voltam még. Ez mondjuk annak is volt köszönhető, hogy elég korán felébredtem, így viszont délután még kénytelen voltam visszafeküdni még a fáradtság miatt.

Az idő meglepetésemre igen meleg volt verőfényes napsütéssel, majdhogy nem olyan, mint Hué-ban és Hoi An-ban. Ennek örültem is a hanoi vacak idő után.

Sajnos azonban nem sokat élvezhettük ezt az időt, mivel csütörtöktől ismét el kezdett süllyedni a hőmérséklet. Gondolhatjátok mennyire díjaztuk.

A hétben még annyi volt a jó, hogy nem kellett suliba menni, mert a szünet nem ért véget.

A rossz viszont, hogy az újévi buliból nem ébredtek fel a helyiek, így nemhogy az utcai kajások voltak ritkák, mint a fehér holló, hanem még a piacosok is rejtőzködő életmód mellett tették le a voksukat. Mindez egészen vasárnapig kitartott, amikor kezdett éledni a környék, igaz még így is nagyon kevés árus volt. Ezzel az állapottal viszont nagyon meg voltunk lőve, mert alig tudtunk a főzéshez vásárolni, még a boltok is csukva voltak, csak hétfőn nyitottak ki először.

Itt tényleg megcsinálják, hogy két hétre bezárnak az ünnep miatt, és nem idegesítik magukat azon, hogy pénzt is kéne keresni.