04.17.
A programban
az volt, hogy hatkor elhagyjuk a szállást, így Takako-val fél hat után keltünk,
de mint kiderült feleslegesen, mivel csak reggeli után megyünk, ami meg csak
nyolc után lesz esedékes. Na, puff neki. De nem bántuk, mivel kora reggel
nagyon kellemes volt az idő, meg rajtunk kívül Kim és Hong is felkeltek. Közben
az egyik tanárnő is kijött és csodálkozva nézett ránk, hogy minek keltünk fel
ilyen korán, mi meg mondtuk, hogy ez volt a leírásban, ő meg csak nézett ránk
és nem értette a dolgot, hogy ki írt nekünk ilyen hülyeséget. Mondta, hogy
nyugodtan menjünk ki mászkálni, ha szeretnénk, csak fél nyolcra érjünk vissza,
mert akkor lesz majd reggeli. Mivel nekem nem volt reggelim, így Kim és Takako
társaságában elsétáltunk az utca végéig, hátha lesz egy bolt, vagy hasonló
kajaszerzési lehetőség. Sétálás közben sikerült megijednünk, mivel egy kutya
követett minket egy darabon, de szerencsére letett rólunk. Visszafelé jött egy
mozgóárus, akitől sikerült vennem főtt kukoricát, majd visszaérve a szállásra
az kettő közül az egyiket megettem, a másikat meg Miguel-nek adtam (ő az egyik
mozambiki srác), mivel ő is kifogyott a kajájából. 
A melegre való tekintettel itt kaptunk szalmakalapot, amiben igen
viccesen festettünk, és ez jó alkalmat adott a közös fényképezkedésre.
A területen van még egy kis ’múzeum’, ahol a helyi ásatásokról előkerült
régiségek vannak kiállítva, illetve egy terepasztal, amin bemutatják, hogy
régen hogyan nézett ki a terület.
A múzeum után részt vettünk egy helyi hagyományőrző, asszonyokból álló
tánccsoport zenei előadásán, ami élvezetes volt. A végén jöhetett a közös fényképezés,
meg beállították a vállalkozó kedvűeket, hogy táncoljanak velük, ami igazán
viccesen hatott, főleg mikor a mozambikiak is nyomták a showdert a helyiekkel,
meg cô Nga és néhány tanár is beálltak a közös buliba. Jól szórakoztunk, az
egyszer biztos.
Miután kibuliztuk magunkat irány Nam Dinh, ahol a szállásunk volt, de
előtte még volt ebéd egy út menti kajáldában.
Nam Dinh-be elég korán értünk, változtatva a programon, mivel dög meleg
volt és a tanárok nem akarták, hogy megbetegedjünk (meg persze ők is már
kivoltak). Mondták, hogy aki akar, nyugodtan menjen várost nézni, csak
vacsoráig érjünk vissza, vacsi után meg újra kimehetünk.
Itt már tényleg hárman voltunk három ágyas szobában, így most Kimmel és
Honggal voltam egy szobában.
Én kimentem a városba, mivel szükségem volt innivalóra meg kajára, mert
kifogyott a munícióm. Szerencsére itt már a közelben találtam boltot, ahol
tudtam vásárolni. Sétálgatás közben pedig találtam egy nagyon jó buddhista
boltot, ahova akarva-akaratlanul is de bementem, mert egyszerűen nem tudtam
nemet mondani rá. Az üzletben tényleg szinte mindent meg lehet találni:
thangkát, malát, zászlókat, szobrokat, ruhát. Az eladó hölgy nagyon kedves
volt, sikerült is buddhista zászlóra szert tennem. A hölgy kérdezte honnan
vagyok, meg hogy mit tanulok, azt mondtam, hogy magyar, vietnamit, de otthon
tibetit meg buddhizmust, amire felcsillant a szeme és ajándékba kaptam tőle egy
kis nyakláncot, amivel teljesen feldobta a napom. 
A szállásra visszamentem, hogy lepakoljak, meg egy kicsit pihenjek.
Közben a portánál meg a mongolok közül néhányan lent voltak, mert kajálni
akartak, de nem mertek kimenni, nehogy kínainak nézzék őket (mivel a hét eleje
óta Vietnamban Kína ellenes a hangulat, mivel Kína és Vietnam közt területi és
gazdasági gondok vannak), így felajánlottam nekik, ha szeretnék, akkor
elkísérem őket, hogy megnyugodjanak. Ennek örültek, így hatan mentünk, hogy
kerítsünk nekik kaját. 
Mivel a közelben nem igazán volt fellelhető kajálda, így megkérdeztünk
két csajt, hogy segítsenek már nekünk találni. Szerencsére normálisak voltak és
segítettek nekünk, így tudtak enni a mongolok. Útközben meg vietnamiul
pötyögtem az egyik mongol csajjal, meg amit nem tudtam esetleg vietnamiul, azt
kikerestem a mongol szótárban, ami a telefonom van, mivel nem beszélnek nagyon
angolul.
A szállodába visszaérve már csak az ágyig jutottam, mert fáradt voltam.
Így nagyon hamar be is aludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése