Nemzeti Történelmi Múzeum

04.29.

Úgy döntöttem a mai nappal kapcsolatban, hogy bemegyek a városba, és megnézem a Nemzeti Történelmi Múzeumot (Bảo Tàng Lịch Sử Quốc Gia), meg, ha már benn vagyok, akkor vásárolok egy-két apróságot a családomnak.

Jókor mentem, mert pont egy időszakos kerámia kiállítás volt, illetve Saigonból hoztak egy hindu kultúrájú kiállítást is, olyat, amilyen a My Son-i (My Son-ről már írtam korábban).

Első megállóm a kerámiákhoz vezetett, ahol különféle méretű, formájú tárgyakat állítottak ki. Sok tárgy a Dong Dau (i.e.3,500-3,000) és Dong Nai (i.e.2,500-2,000) kultúrából; Ly dinasztia (11-13. század); Tran dinasztia (14. század); Le dinasztia (17-18. század); Nguyen dinasztia (19. század) korából, illetve Hanoi (Bat Trang), Hoi An, Saigon származik.

Ezután kezdtem el az állandó kiállítást szemügyre venni. Az első terem a történelem előtti Vietnamról szólt. Itt főleg ősemberes dolgok kerültek kiállításra, különféle maradványok, köztük fogak, cserépdarabok, munkaeszközök. Ezenkívül voltak nagy térképek, ahol be voltak jelölve a lelőhelyek és korszakokra voltak bontva, hogy mikor melyik ember élt itt és itt, ekkor és ekkor.

Következő terem elég összetett volt. Az első részleg a közép bronzkorról (i.e.3,500-2,500) szólt. Itt érthetően minden a bronzról szólt. Sok használati eszköz, fegyver és a Dong Son-i kultúrából való hatalmas dobok voltak.

Haladva az időben a kínaiak betörése következett (i.sz.207-935/8). Majd váltakoztak a kínai-vietnami dinasztiák a kiállítás alatt. Tárgyak között már megjelentek a fémpénzek is, illetve Buddha-szobrok, harangok, reliefek, kerámia használati tárgyak, mindez úgy feltüntetve, hogy nagy keretekben voltak az adott dinasztiák tagjai ágrajzként bemutatva az uralkodási sorrendet.

A múzeum emeletére felérve máris a 15-20. században találjuk magunkat. Belépve a terembe szemben egy hatalmas teknős, hátán egy szintén kicsit sem elhanyagolható méretű táblát tart, amire feljegyzést véstek (sajnos nem tudom, miről szól a felirat). Mivel ez az öt évszázad egy kicsit tág, mind térben és időben, megpróbálom részletekre bontani itt a mondandómat.

15-18. századból a már fentebb említett tárgyak itt is megtalálhatóak, ezenfelül még különféle képek, dokumentumok és pecsétek is vannak. Tárgyak között fából készült hajó, buddhista szobrok, egy fekvő Buddha, illetve még egy 3,70m-es Avalokiteshvara Buddha is.

Ha tovább megyünk ezen a termen, elérkezünk a 19-20. századba, ahol már a Nguyen dinasztia uralkodik Hue-ban (1802-1945). Mivel ez egy híres dinasztia volt, így joggal a kiállítási tárgyak is az uralkodói család életéhez kötődik. Az ő uralkodásuk alatt megjelentek a modern kor vívmányai, mint a puska, a fémpénz helyett már papírpénzt használtak, gyönyörű kerámiák és bútor fafaragványok, illetve maga a trónszék is ki volt állítva. Mint ahogy a zárójelben írtam a dátumot, 1945-ben megdöntötték a Nguyen dinasztiát, a fővárosnak Hanoit nevezték ki. Ettől az időszaktól kezdődött a kommunista Vietnam, miután lemondatták az utolsó uralkodót, Bao Dai-t.

Befejezve a modern kort, az utolsó állomásként a hindu kiállítás maradt, amit Saigonból hoztak.

Itt faragott kőszobrok voltak, melyek garuda madarat, mitikus oroszlánt, szarvast, elefántot ábrázoltak.

A kiállítás után még korzóztam egy kicsit a múzeum udvarán, mert ott is voltak szobrok meg bonszai fák, majd elindultam vissza a központba. Útközben vettem egy kókuszos fagyit, ami igencsak ízlett. Valószínűleg majd máskor is fogok venni.

Fagyizás alatt felkutattam azokat a dolgokat, amiket a családnak szántam, viszont majd még júniusban is megyek a belvárosba, mert egy-két dolgot nem sikerült beszerezni pénzügyi okok miatt, mivel sikerült jól kivásárolnom magam.